Mivel ezt az egész blogot csak úgy elkezdtem írni, nem igazán volt bevezető része semmi történet az itteni dolgokról csak úgy bele a közepébe...
Néhány érdekesség Londonból:
Oyster card: műanyag mágnes kártya, amit az összes közlekedési eszközre használni lehet. Olyan, mint egy bérlet csak jobb, mivel ezt a kis kártyát fel lehet (kell) tölteni minden héten. Itt Londonban 6 fő zóna van. 1-es a központ és kifelé mint a gyűrűk mennek a zónák. Az ember ugye azokra a zónákra töltheti fel a kártyáját ahol lakik és amerre dolgozni jár.
Rezsi: Villany, gáz: Az itteni dolgokat ilyen ügyben elég egyszerűen lerendezték. Van ugyebár itt egy villanyóra meg egy gázóra, ezekhez van kis mágneskulcs. Ezekre a mágneskulcsokra pénzt lehet feltölteni és azzal pedig az órákat lehet töltögetni, az pedig vonja szépen le magától és közben lehet figyelni is hónap közben éppen mennyibe került addig az áram, gáz.
Kamerák: Mint a világ egyik legbekamerázottabb városa, minden sarkon folyamatosan a személyiségi jogaimat sértik :), az ember már a fenekét sem vakarhatja meg hogy ne lássa egy kamera. Busz, metró, vonat, utca, kisutca, sikátor... mindenhol... Nincs olyan lepukkant 1 fontos bolt (mint otthon a 100 forintos) ahol ne lenne kamera.
Közlekedés:
A buszokat nem kell bemutatni és a metrót sem. Vannak még vonatok is amelyek a hazai IC-kre hasonlítanak, ezekből is nagyon sok van, ami viszont érdekes, hogy például egy csomópontnál ahonnan egy csomófelé mennek tovább nem 25 vágány van hanem 2 összesen és a vonat elején kiírva merre megy. Így 10 másodpercenként suhannak kifelé a vonatok minden irányba.
Évforduló: Drága Egyetlenemmel november 24-én betöltöttük a 2. évet. Ezt megünnepelendő foglaltam asztalt egy nem messzi ciprusi étteremben. A helyet úgy kell elképzelni, hogy látványkonyha, hortobágy-i beütésű fa cuccokkal. A hely kifogástalan volt. Nem véletlenül volt jelölve a legbarátságosabb vendéglátású hely 2007-es díjára (emléktáblán lehet olvasni). A főnök személyesen jött elénk és ültetett le. Pincér felvette a rendelést, 5 perc és jött a kaja. Bor: Kiöntött egy keveset aztán várta hogy kóstoljam meg és bólintsak vagy vmi hogy jöhet a többi, én meg már azt hittem sajnálja, hogy nem ad többet... mondom nem kocsival jöttünk öntsed már apukám.. :) Szóval minden rendben volt, nagyon finom bárányt ettünk mindenfélével és nagyon jól éreztük magunkat. Ezután még egy kis séta és otthon fejeztük be az ünneplést.
December 2-án eljött a nagy nap, elszabadultunk a hideg, szigetelés nélküli pecóból. Lazán azt gondoltam 2-3 óra és átviszünk mindent, fél nap ráment, nembaj. A szobát a két egyforma természetesen koszosan hagyta ott amit sikerült egy pár nap alatt megoldani. Úgyhogy most örülünk. Minden okés.
A hétvégén kaptunk egy csomagot Életem szüleitől, volt abban minden mi szemnek, vagy inkább szájnak ingere. Szaloncukor, virgács, szalámi, Pálinka, mikulások... Nagyon meglapődtünk és nagyon örültönk a csomagnak. Ezúton is köszönjük.
Munka: Drágám a CGI nevezetű borítékhalmozó-feldolgozóban :). Én még muffinlázban égek, de jövőhéten változnak a dolgok. Hétfőn mehetek az ideiglenes engedélyemért és elvileg kezdhetek mint security officer, de még nemtom. Most jöhetne a kérdés, hogy hol, meg hogy is álltam már ezzel a melóval, de én is alig tudom magamat követni, szóval inkább nem megyek bele.
Időjárás: Esik, esik, esik, néha nem , de aztán nagyon el kezd esni, reggelente csak amíg munkába megyünk vagy bárhova, meg amikor kinézünk az ablakon... állítólag valamikor nem esik, talán amikor alszunk. Összegezve: ahogy tavasszal szokta mondani Szilárdbá: "Országszerte (értsd: szóval itt ott amott, bárhol, majd kiderül) előfordulhatnak (értsd: franc tudja, talán lesz, talán nem) záporok, zivatarok (értsd: csepereg vagy zuhog), több kevesebb napsütéssel (értsd: lehet közben valahol süt majd a nap)... imádom " Szóval itt esik...
Egyenlőre ennyi... puszi mindenkinek
u.i.: lehet hogy nem is sikerült olyan hosszúra ez, no de majd a legközelebbi sem lesz az...